38 11016 fee 7

461 /9G/: hav .R873 ENT

c ses x bei ge sa sa sa sa mia kf ja doki oAaPpk a oka a aoAapkacpkAo

KTaág ses et

A

EG ZEEEEEEEEEET EGE EEEEEEÁ

Megjelenik minden hónap első napján, julius és" augusztus havak kivételével

0,

ES 4he "ÁK

Agy agy Aj Ajfz aj agy az agy apr agz agy 4 alá at IS TÉS RÉSZÉSZÉSZÉS RÉS AA szg a a Éget ag

VIII. kötet. Ig0I. november. 9. füzet.

ROVARTANI LAPOK

9

Ld a

a 6 g

agy A

46 j Y A SRÖST 590 ;5 je vÁV

agy Da B Sj

nagz is

41 DA

sás sk

v 447 4Av

ha A pm

TOYI

4

e 124

HAVI FOLYÓIRAT ka

96 Av bv

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra

b

Agz agy apr sei is eÖS et

ak

ag a

A ci

agz sz sa age ss RA ha. XaocRkackoa ok

DR. BEDŐ ALBERT -DR-ENTZ GÉZA DR. CHYZER KORNÉL DR- HORVÁTH. GÉZA

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

ho)

k ap

e ek s. c sk 2 ak : sk sk

be Av sAv dev Av Av (Av vAv

9 4dv 4

SZERKESZTIK

EE

1 A. AIGNER LAJOS £s CSIKI ERNŐ. Úgai val ös

ayr age

s zás zt VTÚ Sz 7 tj sie

KEEzsáz

agy ÍS ee. o Ve Av

zx age ac J

fs sk

APJA EL Eg a "aGY cSáz ok

o a. A e

BUDAPEST, 1901. A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHIVATALA

IV., MOLNÁR-UTCOZA 24.

SSEE 44v sv Av

6Yob Ae

ce

aj sie d sZ

ES ési

na ds ss sa leni a D/A DA G DA

iz sa

Előfizetési ára egész évre 8 kor. 2

B

8 re "A 58 988 Hat ásajtó Etats é as

FIZT Sze yis z Bán av. KON AE RA c tápléeá rt 2t ZgNkÁ

Ser őbjl OS ska 372 ize s

pie

2

Ceánó

ZA

1

fe ROTT aan ú

As TA ZLLNKÉGYÁTS KÖZ e AZZET k C G KE s, IGÉT SZÉL ÚTKÉNT ea E s EGE ze te eTa N ETNA

. áron kaphatók: 1. kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., III. kötet 10 kor.

kék ka

;

néz 8 3 se gl ét za

Tartalom ss ses A magyar lepke-fauna bővülése. Irta A, Ágghek Lajos A Polistes gallica egyéneiről. Irta D. E. sAs 1 A hangyákról. Irta Bordam István. ." . 3

Zemplén megye Hymenopterái. Irta dr. Chiyzer Kornél;

Az időjárás befolyása a lepkék színére. Irta Dahlström Gyúla,

Különfélék : MESA Lasiocampa otus. Irta Tomala Nándor 7 Anthocharis" cardamines második generácziója. Írta : T eszák Károly A Hacmatopota pluvialis, és a házi macska. Irta DEZE A darázs mint hasznos állat. . Leucanitis stolida F. a budapesti faunában. "Trta Gabrielli György . A. Valeria olcagina F. második ivadéka. Irta Dr. Sedlaczek Istvan . A hazai rovarászok. k A magyar birodalom Anophthalmus- félérők, ; A magyar orvosok és természetvizsgálók; Az új lepke-etiketták. Pável János emlékezete. Személyi hirek. 3 TIGIYTEIDAZÍTÁS ek Zan A

TEŐGALOM Za Ve GYOZ KTÁNÉ éj Magyarországi kögárászoki névjég gyzéke E

A kir. magy. Természettudományi Társulat állattan szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII., Eszterházy. utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. §

A budapesti entomologusok minden Pénteken este a Muir: 5 mg vendéglőben (Kerepesi-út 44.) találkoznak:

Ikedvezméűny. zs

Az 1897., 1998., 1899. és 1900-iki teljes évfolyammal szolgálhatunk. Új előfizetők fele áron kaphatják. Az előbb kötetekből csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következő

Az előfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz KV a Molnár- utcza 24.) czímzendők.

Teszem er DEZE UTET ET Elm ETET TETT 3E OTA EVEN e. LE

! 3 J. v. Mallász 3 studien über ungarische €Caraben. d Vsztrbl ss Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 7 ábrával, Budapest, 1901. ÁRA 1 KORONA.

Megrendelnető szerkesztőségünk útján,

A magyar lepke-fauna bővülése. Irta A. Aigner Lajos.

A Staudinger-Rebel-féle új lepkekatalogusban, mely a ter- mőhelyek felsorolásában Magyarország megnevezését lehetőleg kerüli, mindamellett akad számos oly faj, melynek magyar honos- sága az irodalomban eddigelé ismeretlen volt, de a melyet ama katalogus hazánkban is előfordulónak jelez, részben ez alkalom- mal nevezték el. Ezeket az adatokat pedig a szerzői, a fent- jelzett oknál fogva, bizonyára fel nem veszik vala, ha aligha- nem a bécsi cs. k. udvari muzeumból, vagy Bohatsch és Staudinger gazdag gyűjteményeiből vett biztos adattal nem rendelkeznek, Ezen új adatokat az említett katalogus rendszerében íme felsoro- lom, hozzá jegyezve, hogy az illető faj Magyarországon kívül hol fordul még elő.

Melitaea arduinna v. rhodopensis Frr. Horvátországban. (Tö- rökországban is ?)

Thaumeopoea (Cnethocampa) processionea ab. luctifica Stgr. (Német-, Olasz-, Spanyol- és Törökország.)

Lymantria (Psilura) monacha ab. nigra Frr. (átmenet az ab. eremita-hoz.)

Eriogaster (Bombyx) lanestris v. et. ab. senecta Graes. (Finn- ország, Ural, Szibéria, Amur stb.)

Epicnaptera (Lasiocampa) tremulifolia v. et ab. ambigna Stgr. (Sarepta. stb.)

Agrotis tritici v. seliginis Dup. (Alpok, Sarepta.)

Cucullia scobariae Dorím. (Ausztria, déli Oroszország stb.)

Zanclognatha stramentacealis Brem. Ennek egyetlen magyar példányát tenuialis név alatt Kebel újra leírta, de most stramenta- cealist is magyarországinak mondja.

Acidalia campbaria H.-S. Délkeleti Magyarország (Balkán, Si- cilia, Spanyolország, Algir, Kisázsia stb.); A. virgularia v. australis Z. (?) (Délkeleti Európa, Olaszország, Algir stb.) A. rubiginata v. ochraceata Stgr. (Délkeleti Oroszország, Kisázsia stb.)

Rovartani Lapok. 1901. novemberhó.

1T6 A. Aigner Lajos.

Anaitis lithoxylata Hb. Erdélyben (Bosznia, Francziaország, Vallisz, Kisázsia.)

Larentia (Cidaria) munitata Hb. (Északi Európa, Szilézia, Csehország); L. nobiliaria H.-S. (Alpok, Norvégia); L. ruberata Frr. Északi Magyarország hegységein (Alpok, Német-, Angol-, Oroszország, Skandinavia.)

Tephroclystia (Eupithecia) egenaria H.-S. (Németország, Felső- Ausztria, Stájerország, Livland, Orosz- és Francziaország; 7. cu- culliaria Rbl. Horvátország. (Dalmáczia, Herczegovina, Karinthia stb.)

Numeria pulveraria ab. violacearia Graes. Horvátország, Erdély (Nyugoti Németország, Svajcz, Usszuri és Japan.)

Ennomus (Eugonia) fuscantaria ab. effuscaria Rbl. Csak Erdélyben.

Gnophos glaucinaria v. falconaria Frr. Horvátország (Dal- máczia, Ausztria, Tirol, Olasz- és Francziaország, Kisázsia.)

Lithosia marcida Mn. Magyar Tengermellék (Sicilia, Spanyol- ország, Algir, Syria.)

Zygaena cynarae v. genistae H.-S. (Délkeleti Francziaország és déli Tirol.)

Kebelia plumella H.-S, (nec. Hb.) Keleti Magyarország (Ausz- tria, Románia.)

Sesia alysoniformis H.-S. (Dalmáczia, Bulgária, Kisázsia.)

Dyspessa (Endagria) ulula ab. infuscata Stgr. (Kisázsia.) Összesen 12 faj és 13 fajváltozat.

Ezen elég szép adalék után felsorolom még a dalmát ada- tokat is, a mennyiben az illető fajok Magyarországból még nem ismeretesek. Teszem ezt azon oknál fogva, mert a fentemlített a Fiuméra és a magyar Tengermellékre vonatkozó adatokat, kevés kivétellel, Dalmátországhoz sorozza, és mert Dalmátország jogilag amúgyis Magyarországhoz tartozván csak idő kérdése, mikor fog tényleg is ahhoz visszacsatoltatni. Faunáját addig is bizvást számíthatjuk Magyarország faunájához. A Dalmátországból jelzett adatok, melyek ismétlem —- részben okvetlenül Fiumét és a magyar Tengerpartot is illetik, a következők :

PFapilio Alexanor Esp. (Görög-, Olasz- és Francziaország.)

Pieris rabpae v. Manni Mayer. (Balkán; déli Oroszország, Tura.)

Charazxes Jasius L. (Görög-, Olasz-, Franczia, Spanyolország, Algir, Egyptom, Palesztina),

Argynnis Niobe v. orientalis Alph. (Spanyolország, Kisázsia, Perzsia, Fergana, Thian.)

A magyar lepke-fauna bővülése. 177

Erebia Afra v. dalmata God. (Kurdisztán, Kisázsia ?)

Coenonympha pamfbhilus ab. Thyrsides Stgr. (Sicilia, Syria, "Taurus, Tura.)

Iycaena Escheri v. dalmatica Spr. (Görögország.)

Lasiocampa guercus ab. tenuata Fuchs (?) (Németország, Skóthon.) t

Gastropacha guercifolia v. ulmifoliu Heuácker (Sicilia, Spa- nyolország, Tirol, Szibéria stb.)

Arsilonche albovenosa ab. murina Auriv. (Svédország); ab. centribuncta H.-S. (Sarepta, Taganrog.)

Agrotis lucernea v. dalmata Stgr (csak Dalmáczia); A. me- lanura Koll. (Kis-Ázsia); A. trux v. olivina Stgr. (Valliz, Spa- nyolország stb.)

Mamestra beregrina Tr. (Török-, Orosz-, Franczia-, Olasz- ország és Kisázsia) ; M. chrysozona v. innocens Stgr. (Görögország Sicilia, Kisázsia, Perzsia stb.); .M. cappa Hb. (Karinthia, Olasz- Franczia- és Oroszország, Kreta, Kisázsia, Altai.)

Bryophila muralis v. par Hb. (Délnyugati Európa.)

Apamea Dumerilii Dup. (Trieszt, Olasz-, Franczia- és Angol- ország, Kisázsia,)

Ulochlaena hirta Hb. (Oláh-, Bolgár-, Franczia-, Oroszország, Szilézia, Algir, Kisázsia.)

Amwmoconia senex H.-G. (Isztria, Tirol, Svájz, Franczia- és Olaszország, Sicilia, Kisázsia.)

Epunda lichenea Hb. (Angol-, Franczia-, Spanyolország, Algir) ; v. viridicincia Frr. (Sicilia, Algir.)

Dichonia aeruginea v. mioleuca H.-G. (Olaszország, Kisázsia.)

Dryobota saportae Dup. (Olasz-, Franczia- és Spanyolország.)

Sesamia cretica Ld. (Olaszország, Creta, Corsica, Syria, "Tura, Fergana.)

Leucanta scirpi Dup. Termőhely: Obrovazza. (Délnyugati Európa, nyugati Németország); L. zeae Dup. (Spanyol- Franczia- Olasz- és Görögország stb.); L. putrescens Hb. (Isztria, Angol-, Spanyol-, Franczia- és Olaszország, Sicilia, Tura stb.)

Caradrina selini v. minor Kalchb. (Siciliaa Görögország, Syria stb.) ;

Hydrilla hospes Frr. (Sicilia, Olasz-, Franczia- és Spanyolország.)

Amphipyia effusa B. (Spanyol-, Franczia- és Olaszország, Corsica, Algir, Syria) ; v. et. ab. sciaphila Stgr. (Görögország, Sicilia. )

Taeniocampa rorida H.-S. (Isztria, Bolgár- és Törökország.)

178 A. Aigner Lajos.

Cleophana olivina Stgr. (Bolgár- és Olaszország, Kisázsia.)

Thalpochares lacernaria Hb. (Spanyol-, Franczia-, Olasz- és Görögország, Kisázsia); Th. ragnsana Frr. (Kisázsia, China, Afrika, India, Java, Ausztráliaj; 7h. rosea Hb. (Ausztria, Oroszország, Kisázsia); Th. scitula Rbr. (Spanyol- és Francziaország, Corsica, Sicilia, Algir, Cyprus, Kisázsia, Egyiptom, India.)

Metoponia Koekeritziana (!) v. subfumata Stgr. (Taurus.,

Plusia circumflexa L. (Kanári szigetek, Madeira, Déli Orosz- ország, Kisázsia, Perzsia stb.)

Metoptria monogramma Hb. (?) (Liguria, Franczia- és Spa-. . nyolország, Sicilia, Algir.)

Grammodes geometrica WF. (IKarinthia, Olasz-, Franczia- és Spanyolország, Kisázsia, Afrika, India stb.) §

Catocala conjuncta Esp. (Balkán, " Olasz-, Franczia- és Spa- nyolország, Algir, Kisázsia); C. eutychea Tr. (Balkán, Görögország, Kisázsia); C. disjuncta HG. (Kisázsia, Kurdisztán.)

Exophyla rectangularis H.-G. (Isztria, Tirol, Macedonia, Kis- ázsia, Fergana.) i

Eucrostes indigenata v. nudilimbaria Mab. (Corsica); E. beryllaria Mn. (Görög-, Olasz-, Franczia- és Spanyolország, Algir, Kisázsia.)

dAcidalia litigiosaria B. (?) (Olasz- Franczia- és Spanyolország, Corsica, Algir); A. mediaria Obth. (Olasz-, Franczia- és Spanyol- ország, Kisázsia); A. consolidata Ld. (Karinthia, Sicilia, Görögor-. szág, Perzsia); A. infirmaria Rbr. (Franczia- és Spanyolország, Corsica, Sardinia, Sicilia, Algir stb); A. obsoletaria v. distinctaria Gn. (Francziaország, Sicilia, Kisázsia); A. circuitaria Hb. (Dél- nyugati Európa, Olaszország, Corsica, Kisázsia); A. turbidaria H.-S. (Déli Európa, Algir, Kisázsia, Perzsia stb. ; A. Beckeraria Ld. (Spanyol- és Olaszország, Macedonia, délkeleti Oroszország, Kis- ázsia, China stb.)

Minoa murinata v. monochromaria H.-S. (Sarepta, Kisázsia, Altai, Szibéria stb.)

Larventia (Cidaria) salicata v. ablutaria B. (Svajcz, Franczia-, . Spanyol-, Olasz- es Görögország, Corsica, Kisázsia); L. malvata Rbr. Termőhely : Lissa (Spanyol- és Francziaország, Sicilia); L. ba- diata Hb. (Közép-Európa, Skandinavia, Finn-, Olasz- és ÖOroszor- szág, Altai stb.)

Phibalapteryx (Cidaria) vitalbata v. variegata Stgr. (Urga, Amur, Japan stb.) -

A magyar lepke-fauna . bővülése, 179

.. :: Chemerina caliginearia Rbr. (Franczia- és Spanyolország, Algir stb.)

. Abraxas pautaria L. (Déli-Európa, Svajcz, Angolország, Álgir, Kisázsia, Perzsia.)

. Stegania trimaculata Vill. (Délnyugati Európa, Krajna, Tirol, Svajcz, Olasz- és Francziaország, Algir.)

Eumera regina Stgr. (Kisázsia.)

Dasycephala modesta Stgr. (Kisázsia.)

Crocallis tusciaria v. Gaigeri Stgr. (Tirol, Német- és Olasz- ország.)

Gnophos obscuraria v. calceata Stgr. (Angol-, Franczia- és Örményország); G. onustaria H.-S. (Kanári szigetek, Spanyol- és Olaszország, Kisázsia, Perzsia stb.); G. asperaria H.-S. (Krajna, Olasz-, Franczia- és Spanyolország, Kisázsia stb)

Selidosema ericetaria v. pallidaria Stgr. (Olaszország, Kis- ázsia, Persia.)

Enconista miniosaria v. perspersaria: Dup. (Franczia- és Spanyolország.)

Nola subchlamydula Stgr. (?) (Spanyol- és Görögország, Kis-Ázsia.)

Euprepia pudica Esp. (Görög-, Olasz-, Franczia- és Spanyol- ország, Algir.)

Amicta (Psyche) febretta Boy. (?) (Spanyol- és Francziaország, Kisázsia stb.)

Rebelia surientella Brd. Suriens Reutti (Bosznia, Alpok, nyu- goti Németország.)

Fumea veticulatella Brd. (Francziaország, Kisázsia.)

Sesia typhiaeformis Bkh. (Déli Német-, Olasz- és Franczia- ország) ; S. osmiaeformis H.-S. (Olaszország.)

Hepialus amasinus H.-S. (Görögország, Sicilia, Kisázsia, Alta) ; A. lIupulina v. dacicus Car. (Románia, Bécs, Kaukazus.)

Ezen 55 faj- és 27 fajváltozatból álló gazdag adalék mellett elenyészőleg csekély az, a mivel gyarapodik a magyarországi fauna, "ha a részben magyar tartományt képező Boszniának a faunáját is magunkénak tekíntjük. Az említett katalogusban csupán egy fajt találunk, a mely Magyarországon még elő nem fordult, t. i. Phragmatobia (Spilosoma) fblacida Friv. (Bolgár- és Törökorszag, Kisázsia, Tura.)

Tekintetbe veendő azonban, hogy Boszniának lepke-faunája eddigelé irodalmilag csaknem ismeretlen. Annak összeállítása s

180 A Polistes gallica egyéneiről.

illetve közrebocsátása legközelebb várható. Reméljüx, hogy abban számos új adatra fogunk akadni.

Összesen 688 fajt és 40 fajváltozatot soroltam itt fel, melyek részben feltétlenül, részben feltételesen tartoznak a magyar fauná- hoz, nehánya, a (?) megjelölt alakok pedig még kérdésesek.

Végül megjegyzem, hogy itt csupán az úgynevezett Macrole- pidopterákra voltam tekíntettel. A Microlefidopteráknak, illetve az idézett katalogus második részében felsorolt lepke-csoportokban található adatoknak hasonló szempontból való összeállítása avatott specialistától várható. f

A" Potistés. gallica EGYÉNEIMŐK Tar Zs abra

A Polistes gallica nevű darázs fészkében található egyének tudvalevőleg a következők: Királynék, dolgozók és hímek. Ezért nagyon jól megkülönböztethetők ugyan, de úgy a királynék, mint a dolgozók és a hímek is többféle eltérést mutatnak. Ezen elté- réseket amint tapasztaltam, a következőkben foglalom össze.

A dolgozók, nem tekintve a nagyságot, lehetnek olyanok, melyeknek potrohán sárgás-vörös sávok vannak a tiszta sárga sávok helyett ; vannak olyanok, melyeknek potrohán a második gyűrű a hasi oldalon duzzadtabb, nagyobb, és a sáv vagy sárga, vagy zöldes ; vannak továbbá olyanok is, melyeknek a felső ajka fölött levő részecske, melyet sárga sávok vesznek köröl, nem fekete, hanem egészen sárga lemezek alakjában tünik fel. A felső ajak fölött ievő sárga lemezke, " vagy narancs, vagy czitrom sárga, a lemezkén vagy feketés sáv húzódik tört vonal alakjában, vagy két fekete folt látható.

A királynék nagyságra nézve kétfélék: nagyobbak és kiseb- bek: a kisebbek 15 mm. hosszúságúak, a nagyobbak 17—18 mm. hosszúságra is megnőnek. A nagyobb királynék potroha 10 mm. hosszú, a potroh gyűrűi. fokozatosan kisebbednek, a kisebb nős- tények potrohán az 5—6. gyűrű rendesen kicsiny. Nevezetes a kisebb nőstények azon változata, melynek második és harmadik gyűrűje aránylag nagy, a 4—5—6. pedig igen kicsiny. Megjegyzem, hogy a királynék potrohán rendesen az első és második gyűrű

D. B. 181

nagy. Ritkán ugyan, de mégis találunk olyan nagyobb királynékat; melyeknek potrohán a hasi oldalon az első 7 gyűrű be van hor- pasztva és oldalt egy-egy kiemelkedés van.

Erdekesek azon nőstények, illetőleg királynék, melyeknek igen rövid fullánkjuk van és melyeket a rendes fejlődésű nőstények nem tűrnek meg maguk között. Feltünt ugyanis, hogy a királynék, melyeket tartottam, daczára annak, hogy azokat több fészekből szedtem össze, a legjobb viszonyban voltak két fészekben, melye- ket egy üveg edénybe tettem. Csak egy királyné különült el egészen és a fészek másik oldalára húzódott, tehát oda, hol a többiek nem tartózkodtak. Mikor kivettem és megvizsgáltam, igen rövid fulánkja volt. A királyné fulánkjának hosszúsága alig érte el a rendes hosszúságnak harmadrészét.

Hogy meggyőződjem, vajon valóban az eltérés okozta-e az ellenségeskedést, egy rendesen kifejlődött nősténynek kivettem a fulánkját és a többi közé bocsátottam. Csakhamar észrevettem; hogy maguk között egyáltalában nem tűrik, tehát csak ép állatok vannak egymással barátságban.

Hasonló kisérletet tettem egy kisebb nősténynyel is, ez iS úgy járt, hogy külön kellett válnia, de a kisebb királyné rövidebb ideig élt.

Úgylátszik, hogy életenergia tekintetében is van közöttük kölönbség, mert a nagyobb királynék jobban állják a csonkítást és szívósabbak. Láttam, hogy a nagyobb királynék lárvákat is pusz- títottak, tehát rovarpusztító rovarok.

A királynék roppant szívős életűek. Négy királynét tartottam edényben és a nagy hidegben januárius 2-án megdermedtek, két királynét pedig fészekben hagytam, de mind a hat, mikor azokat a meleg szobába bevittem, feléledt, csakhogy a fészekben levők jóval hosszabb ideig maradtak életben, mint az edényben lévők.

A hímek nagysága rendes körülmények között 10—11 mm., de a legnagyobbak még 14 mm. is nőhetnek, de szemük színére és egyéb tulajdonságaikra is különböznek egymástól. A potroh gyűrűi között rendesen a második a legnagyobb. Egyes hímeknél az első és a második potrohgyűrű között levő sárga foltok olyan nagyok, hogy majdnem összeérnek, a hasi oldalon 6 sárgás sáv helyett 7 sáv van, a második és harmadik pedig oly közel van egymáshoz, hogy alig különül el, vagy össze is nőhet.

Jóllehet, a potroh gyűrűi között a második szokott a legna- gyobb lenni, találunk hímeket, melyeknek potrohán a második és

182 A hangyákról.

harmadik gyűrű a legnagyobb, a minek következménye, hogy a potroh laposabbnak tünik fel ésígy a sávok a második és harma- dik gyűrűnek a végén meglehetősen távol vannak egymástól.

Vannak hímek, melyeknek potrohán a második gyűrű nagy, de a többi kicsiny, tehát az egész potroh igen rövid és a hasi oldalán széltiben-hosszában sárga. Vannak olyanok is, melyek eléggé karcsúak, aránylag hosszabb potrohhal és vannak hímek, melyek zömökebb testűek, rövid potrohhal. Feltűnő alakok, me- lyeknek potrohán a második és negyedik gyűrűk a legnagyobbak, a közöttük levő harmadik alig látszik és a zöldes sárga sávok majd- nem egybefolynak, tehát a hímek majdnem egészen zöld hasú- aknak látszanak.

A hangyákról. Irta Bordan István.

Az 1900. év nyarít Cypruson töltvén, a kirándulásokra alkal- matlan napok egy részét odúmban töltöttem. Mint minden házban Cypruson, a lakásomul szolgált fedett helyiség is tele volt han- gyákkal, melyek nem egyszer meglehetős nagy kárt okoztak, különösen eleinte, midőn még nem tudtam ellenük védekezni.

Ha étel vagy állat szabadon maradt, az a millió falánk han- gyának feltétlenül áldozatul esett, rendesen annak még hírmondója sem maradt. Különösen sovárogtak lepke-bábjaimra, melyeket külön e czélra készült ládába raktam és azt négy szál zsinegre felfüg-

gesztettem; de meg nem vetették a kenyeret, fügét, szőlőt vagy sajtot sem.

A maradék kenyeret, hogy egyéb dolgaimat ne bántsák,

rendesen az ablaknak nevezett nyilásban gyűjtöttem össze. Itt .

állott a magam faragta íróasztal is, mely mellől alkalmam volt a táolálékot kereső állatokat zavartalanul és kényelmesen megfigyelni.

Egy apró, barna színű hangyafaj járt ide lakmározni. Tartóz- kodási helyük a kőpadozat alatt volt, s onnan vezetett útjuk az asztalom sarkánál s a függőleges falon a kőlapra. Egy kis kopás által szélesbült repedés szolgált nekik a kőlapra való jutásnál kapunak : ezen vonultak fel és tértek vissza.

Látván, hogy a formol nincsen ínyükre, sőt hogy ez pusztu- lásukat okozza, ezzel a szerrel kezdtem kisérleteket tenni.

Ha a ,kaput" bekentem formollal, 4—5 napig nem jártak azon át, hanem 30 ecm.-nyi távolságban nagy vargabetűvel kerülték ki s így iparkodtak az ennivalót megközelíteni.

eke

Ül dala

Bordan István. 1853

Egy alkalommal a kenyér maradékot egy darab , valódi cyprusi" sajttal cseréltem fel, és miután e nyalánkságot teljesen ellepték az állatok, körben körül öntöttem azt formollal. E közben több száz állat elpusztult, úgy a körön belül, mint azon kívül A körön kívül maradottak nehány pillanat mulva teljesen vissza- vonultak, míg a körben, 1 cm. távolságra életben maradt állatok menekülésükhöz láttak. Szinte látszott azonban, mennyire tanács- talanul állottak szemben a veszélylyel. Hogy némileg segítséget nyújtsak a meneküléshez, egy darabka száraz kenyeret törtem ap- róra s a morzsákat helyeztem a formolkörhöz, ennek belső széleihez.

Az ezeket megrohant el-ő csapatnak egy része meggondo- latlanságának rögtön áldozata let, de nemsokára mások újabb rohammal indultak a kenyérmorzsáknak, most már más taktikát követve: két-három hangya egy nagyobb darab kenyérmorzsán helyezkedett el, és hátsó lábaikkal a szomszédos kisebb darabot kezdték a folyadékba hengeríteni; mi igen jól sikerült is. Majd újabb morzsákat hengerítettek a már elhelyezettek mellé, úgy hogy alig öt percz mulva kész volt a veszedelemből kivezető híd. Munka közben, a nedvességet magába szítt kenyéren dolgozó állatoknak egy része ott hagyta a fogát, úgyszintén a mentésre sietők közül is sokan elhulltak a hídon.

Az elszerencsétlenedettek mentőinél azt tapasztaltam, hogy ezek a mentési kisérletnek sikertelenségét látva, sőt miután. azt látták, hogy az áldozatok száma növekedik, a hídról visszahúzód- tak, s az érkezőket csápjaikkal érintették, mintha értésükre adták volna a mentés veszélyes voltát, mire aztán utóbbiak is megfordultak.

A sajtnak persze most már nem volt keletje, de azért e melllé húzódtak meg, s itt tartottak haditanácsot, minek az volt az ered- ménye, hogy egy kis idő mulva egy kém-csapat útnak indult a híd felé. Mintegy 25-30 állat lehetett ; ezek közül 8 átkelt, a többi a hídon hullt el. Majd egy újabb nagyobb csapat indult útra és va- ságos rohammal támadta meg a hídat. Ezek egytől-egyig keresztül mehettek. Ennek a csapatnak utóvédje: 7 állat a hídtól vissza tért a főhadiszállásra, honan" azután nemsokára, szép sorrendben az egész raj elindult. Ez alkalommal 3 darab veszett el, mintegy 500 állat pedig megmenekült.

Ha a megtámadt kenyeret elvettem, úgy a kőlapon maradt, s vissza felé térő állatok, az érkezőket útközben látszottak érte- siteni, hogy hiába fáradnak fel. Ezek az értesítést mindig tudo- másul vették, és szépen visszatértek a többiekkel.

Zemplén megye Hymenopterát. Gyűjtötte és összeállította Dr. Chyzer Kornel. TE Fam. Tenthredinidae.

Cimbex humeralis Geoff. Nagy-Mihály; jfemorata L.

Rokitó: VII. 19, Vihorlat VI. 25,. Ujhely, Varannó, Nagy-Mihály.

Trichiosoma lucorum L. Szinnaikő VI. 105; vitellinae L. Színnaikő.

Clavellaria amerinae L. Ujhely V. 3, S.-Patak.

AB 1 at fdsctatae e Nagy Műhály ; : sertGedi ee AKOKaj ONNEIGYE Runyina; julgens Zadd. Vihorlat VI. 7, O. Ruszka: VII. 10; mitens L. Ujhely, TokajoVII: 1.

Amasis laeta Fabr. Ujhely.

Hylotoma coeruleipennis KRetz., Szőllőske VII. 31; berberidis Sc: ÚUjhelyz VI: 18; emodis 1. Rad: Tokaj; sciaris: Es0jhelk V. 21. ustúlata"L. Szőóllőske F/SISANÉKS jtó TO Ujhelye VNSEZSE atrata Först. Simonka VII. 2. Tolcsva VI. 2, Dokaj." OZeRuszka VIE: 10. Olykac VII. 15; jájöás VILI 2701 SA VIK 31—VUL 18.; pagana. Pz... Ujhely V.. 37—V. 16, Varannó,: Szőóllőskei: VII: 25; VIII. 2: melanochroa Gmelin, Tállya, Vihorlat VII. 14,. Tolcsva VI. 22" Erdőbénye. VI. 21, Szőóllőske; VII. 25, VII. 165. VIIl.-35 SZómOtOT VIII. 8. Olyka VII. 15, Ujhely VII. 25, Runyina ; cyanocrocea Först. Simonka VII. 2. Vihorlat VII. 14; Rösge De Geer. IE" Bénye, R18S Azar VI. 1, Ujhely VIII. 3, Szerencs VII. 1, N.-Keméncze, S/(-Patak VI. 26, Szőllőske: VIII. 8.

Schizocera geminata Pz. Ujhely IV. 22 ; intermedia Zadd. Tokaj VII. I; jfuvrcata Villers, Tállya

Lophyrus nemorum Fabr. Nagy-Mihály.

Cladius pectinicornis" Fourcr: UjhelyoV. 7, Tókaj V. 4; Tolcsva VII.. 30 ; ramicornis André. Jmreg; VI. 28.

Dineura verna Klug. Ujhely V. (8

Nematus capreae Pz. Ujhely, V. v5 p: ZIEGE 94, varietas Szöllőske V. 12; gibesiz Scop. Öjhely VI: ; myosolidis E. Ujhely EGB Erdőbénye VISSZISSZÓMOSRENV S 205 IZE Panz. Simonka VII. 2: hortensis Hartig. Ujhely; /fulvuns Szőllőske VIII. 9; am- biguus Först. (Pteron) Tokaj:

Emphytus tener Fall. Nagy-Mihály, Ujhely ; didymus Klug. Ujhely VIII. 2, Szőllőske VIII. 2; cincius L. Ujhely V. 7, Szerencs,

Zemplen megye Hymenopterdi 185

Tokaj V. 4, Sz.-Keresztur V. 6; rufocinetus Retzius.:- Ujhely ; pal- lipes"Spin. Eelesz V. 10 , coxalis "KI. Ujhely V. 19; calceatus "KI. "Ujhely ; " filiformis "KI." Varannó X. Íí2; succincius Klug, Tokaj.

Dolerus haematodes Schr. Nagy-Mihály IV. 15, Ujhely IEEJSSSZÖMÖS KS ÉVŰLÉKSZ S edes S a lBeteezkieVl s is zpvatensis L.L. Ujhely V. 22, Czéke, Homonna, Szőllőske V. 12; antracinus KI. Nagy-Mihály; l/ucens André Simonka VII. 2; jissus Htg. Tokaj V. JE hely eV. 021,95.:Patak, Szomotor IV." 13, 0. Ruszka . VII. "10; sonager FF. Ujhely TIT. 30, ÍV. 10, VI. 20, Varannó IV. 17,. Szól- Tó8ize SKKES ZENERE OSZ AV SETS ES BOKkÁT, V..£, Szomotor 1V.So, V.-4 Nagy-Mihály IV. "11, IV. 15, "Runyina, 0. Ruszka VII. IO; palmatus KI. Ujhely ; iriplicatus Klug. Ujhely IV. 10; anticus KI. Szőllőske IV. 10; guadrinotatus Biró Szőllőske III. 29; var. bima- culatus Biró. Szőllőske IV. 7; eglanteriae Fatr. Szomotor VIII. 7, Szőllőske VII. 29: lateritius K1. Nagy-Mihály IV. 15.

Athalia spiínarum F. Ujhely V. 27, S.-Patak, Szinnaikő, Szomotor, VIII. 8, IX."14, Imreg VI. 283, .Szinna. O. Ruszka . VII. 10, Olyka WII." 15, Szőóllőske , VII." 25,- VIII. .5., Tokaj" VAll. 5, anmnu- lata F. Ujhely, "S.-Patak; Rosae:L. Ujhely, L.-Bénye, Szerencs, Tolcsva, Lelesz, " Nagy-Mihály, Erdőbénye VI. 21, 0. Ruszka VII. to zséjnely VIS 305.Szőllőske, VILI 25. VII. 2.

Sela-ndnria serva "E. Ujhely V.:22, V.. 27, Bereszki, .Leles, V. 10; stramineifes Klug. Vihorlat VI. 24, O. Ruszka VII..10 Nagy-Mihály VI. 14; morio F. Ujhely, Kis-Azar, Nagy-Mihály VI. 14 Ránk ; temboralis Thoms. Kis-Azar.

Blennocamp a : fuliginosa Schr. Ujhely V."8, S. Patak, Tokaj, Nagy-Mihály, Tolcsva VII. 30, K.-Azar, Ujhely VI. 14 ; pusilla Klug. -Ujhely V. 21, S.-Patak, K.-Azar, Varannó ; gagatina Klug. Szinna VII. 6, Ujhely ; . bipunctata Klug. Czéke V. 2; ephippium Pz. S.-Patak, K.-Azar, H.-Rokitó VII. 15, Tolcsva VII. 30, Szőllőske V. 28, Erdőbénye VI. 21, Tokaj, Ujhely V. 22, recta: Thoms.Ujhely ; fuscifennis Fall. Ujhely V. 8, Tokaj, V. £; monticola. Htg. Varannó.

Eriocampa ovata L. Rabaskala VII. 9, Rank; luteola Klug. Ujhely V. 21, Tolcsva, K.-Azar.

Poecilosoma guttatum Fall. Rabaskala VII. 9, Tokaj V. 4.

Taxonus egviseti Fall. Ujhely V.2, glabratus Fall. Ujhely, S.-Patak, Nagy-Mihály.

Pachyprotasis variegata KI. Simonka VII. "2, rapae L. Vihorlat VII. 14, Ujhely, Tokaj V. 4, Nagy-Mihály, Simonka VII. 2, Rabaskala VII. 9, O. Ruszka VII. 10, : M:-Laborcz V. 7, Runyina.

Macrophya rustica L. Simonka.VII. 2, Vihorlat VII. 14, Ujhely V. :29, .Erdőbénye VIII. 21 ;- rufipes " L. cWjhely VI. 20 ; functum-album L. Ujhely, Czéke ; eximia, Mocsáry Ujhely ; 12 punc- tata L. Rabaskala VII. 9, Ujhely V. 29, VI. 23; chrysura Klug. Ujhely ; haematopus Fab. Ujhely VI. 3. S.-Patak; 4 maculata F. Erdőbénye VI. 22; crassula Klug. Ujhely, Erdőbénye, K.-Azar, Tokaj, Varannó IV. 24; albicincta Schr. Ujhely, S.-Patak, Tolcsva,

186 Dr. Chwzer Kornél.

Tokaj V. 4, Bereczki, Szerencs, Erdőbénye, Rank; albipunctia Fall. Erdőbénye; blanda HF. : K.-Azar; neglecia Klug. Ujhely, K.- Azar, Szinnaikő, Erdőbénye VI. 21, Simonka VII. 2; militaris Klug. Ujhely ; cognata Mocsáry Vihorlat VII. 14, 0. Ruszka VII. 10

Allantus annulatus Klug. Tokaj; Koehleri Klug. Raba- skala VII. 9, 0. Ruszka, VII.. 105 ncostatus "Kiüg.r Tokaji st texts Scop. Ujhely V. "9, Tokaj, Szőllőske VII. 28; Zona Klug. Erdőbénye VI. 21, Üjhely VII:.25.; bícinctus ale" Vjhely, KSAzam Simona Lodumér VILI. 7; viennmensis Panz. H. Rokító VII. 15, Tokaj VIS Szőllőske : VII. 29—VIII.- 15; "Ujhely eVII.S52Z5.Rünyina s y Sohase Klug. Tokaj; jlavipes Fourcr. Vihorlat VII. 14, Rabaskala VIL 9, S.-Patak ; nothus KI. (arcuatus Först.) O. Ruszka VII. 10, Runyina ; scrophulariae L. Tokaj.

Strongylog ass ter cingílats Bs Vilnorlatoa VlgNesz esk Ruszka vi ékos

Rhogogastera , ürridis, E." Üjhely "MIESASalmnesdet tek Páczin " VII.- d Szomotot "ML S27 Vihorlat VIa e kRn Arnszet VII. 2, Eidőbénye, Nagy-Miály, Olyka VII. 15, 0O.-Ruszka VII. 10. Szinnaikő VII. 4, M.-Laborcz V. 7, Rúnyina ; picia KI. Szőllőske V. 12—VI. 16.

Tenthredopsis nwassata L. Ujhely, cimonka VII. 2 ; sordida Klug. Ujhely ; lateralis Fab. . Üjtely V. 1—V. 19, Rank; Solitaia Sehr. Ujhely, Tokaj" VM." 4, SCzékes "MIS s DISCO StT KENT S SS Simonka" VII. 2-" hnistrro KI. Simonka "VII. 2, UjJMelytsvsz aeskoksa V. 4: ornata Cepel. " Ujhely "VS 7, Mokáj Vt s ESEMEGHEKÜSÉNNÉEZA Simonka eVIIZ 25 Ujhetyev. ero sos RUszkar HEVE Ell SEREG TT atAlEzteet Houre. "Sinonka "VII.:2, 0jhelyi

Tenthredo mandibularis F. Raba Skala VII. 9; dispar KI. Simonka VII. 2; velox F. Raba Skala VII. 9, 0. Ruszka VII. 10; hivida L.""SimónkasMvIls 2, Tokaj VINEAD sz AGOYON a KEL SSTTNAKOTÁÁK caAttAVALB 2; coryli Pz. Szinnaikő, O. Ruszka VII. I0; gracilenta Mocs. Kaba- Skala VII. 9; trabeata KI. Simonka VII. 2, Szinnaikő, Raba Skala VII.59, Vihorlat; bicincta. E: Szinnaikó SU helyevi sza ss ElRataks Erdőbénye VI. 21; albicormis" F. H. Kokító VII. 15; jláva Scop. Raba Skala VII. 9, Vihorlat VII. 14; mesomelas L. Varannó, Si- monka VII. 2, Szinna, Vihorlat VI. 7, H. Rokitó, Raba Skala VII. 9, Erdőbénye VI. 21, 0. Ruszka VII. 10, OlykatvVilss os éves Mocs.:OsSRuúszkaovile40,

Tarpa plagiocephala Fab. Tokaj VII. 1, Szőllőske VII. 30, Ujhely VII. 29—VIII. 11; ceghalotes Fab. Tarczal VI. 9; Fabricii Leach. Zemplén VI. 18; Ujhely Tokaj.

Lyda hortorum Klug. Rabaskala VU. 9; syivatica L. Ujhely; stellata Chr. Nagy-Mihály ; betulae L. Nagy-Mihály.

. § 4) b 5: F 4 b

Az időjárás befolvása a lepkék színére.

Irta Dahlsíröm Gyula.

Nehány éve közöltem a , Rovártani Lapok"-ban (VI. köt. 174. lap), abbeli nézetemet, hogy az időjárásnak és temperaturának minő befolyása van a lepkék színben való eltérésére. Ennek kap csán feljegyzem az 1901. évi junius- és julius folyamán tett megfigyeléseimet, melyek előbb nyilvánított nézetem helyes voltát fényesen igazolják, mert mindazokat az aberratiókat sikerült fognom, a melyekre biztosan számítottam, még pedig a hidegségnek és ned- vességnek a kikelésre kész bábra való befolyása folytan.

Itt Eperjesen ugyanis juniushó első felében, 18-ig nagy szá- razság uralkodott. Junius 16-án fogtam a Limenitis bofuli nehány példányát és már az Apatura ab. Clytie két példányát is, csupa typikus példányt, minőket évenként szoktam fogni. Junius 18 án végre bekövetkezett az eső, hideg szélnek kiséretében, 28 án pedig újra szép időnk volt s ismét fogtam Limenitis populi több-, vala- mint dpatiura Iris, Ilia és ab. Cilyiie egyes példányait. Junius 24-én zivatarunk volt s azután mindennap 27-ig eső s igen hideg északi szél; 28-án megint nagy meleg következett, a mely julius 10-ig tartott s azóta nagy számban fordultak elő az Apaturák.

Már junius 22 én jelentkezett nehány ab. Clytie, mely nagyon. megközelítette az ab. dilutiort. Ebből kiindulva és mivel újra esős hideg idő következett be, biztosra vettem, hogy az idén különböző szép aberratiók fognak előfordulni. Ennélfogva ismít magamhoz idéztem elbocsátott régi gyűjtőmet, hogy vele együtt az embei trágyán ülni szokott Apaturákat ujjal fogdossuk, a mi nem valami étvágygerjesztő, kellemes és tiszta foglalkozás ugyan, de igen jutalmazó.

Várakozásaim fényesen beváltak, mert mindazon Apatura- fajváltozatok és színben való eltérések, melyeket fentemlített köz- leményemben említettem és felsoroltam, zsákmányul estek az idén is, még pedig számos példányban és még szebb és változatosabb alakokban, mindennemű fokozatban, "egyrészt a legsötétebb ab.

188 Különfélék.

Jole-ig, és legfeketébb ab. astasioides-ig, másrészt a legvilágosabb ab. dilutior- és rubresceus-ig, sőt még egy gyönyörű hermaphro- dita példány is került, a mely baloldalt világos ab. Clytie dilutior nőstényének, jobb oldalt ellenben sötétkék //ia hímjének színét és rajzait viseli. Feltűnő, hogy míg más években túlsúlyban volt az [ris és ab. Clytie s alig lehetett látni nehány példányát az Zlia nak, az idén az utóbbi nagyobb számban fordult elő, mint amazok, még pedig többnyire eltérő példányokban, melyek úgy a felső- mint az alsó szárnyon sárga szegélyfoltokat viselnek.

Különfélék.

Lasiocampa otus Drury után Abbaziában való időzésem alatt sokat jártam, de soha még csak nyomát se láttam. Véletlenül azonban, még pedig 1901. októberhó. elején bekövetkezett és két napig tarjlott esőzés alatt, vagyis az esőnek rövid szünetelése alatt, Lovranón a tengerparti út mentén Ouercus sessiliflora törzsén két kicsiny, még alig50 mm. hosszú Otws-hernyót találtam, és azon a tölgyfajnak, valamint a Ouercus pendiculata lombjain fel is ne- veltem eddig (okt. 12.), aggódom azonban, hogy a jól fejlődő hernyókat miként fogom ezentúl táplálhatni, mert elbábozódásukig legalabb még 3-4 hét van hátra. Az én adatom ellentétben áll Hofmann állításával, mely szerínt a hernyó Dalmátországban és a Balkánban májustól fogva egész nyáron Ouercus pubescens-en, Kisázsiában pedig Cypressus sempervirens-en él és julius-augusztus hóban fejlődik lepkévé. A hernyónak őszkor való előfordulása a mellett látszik bizonyítani, hogy az állatnak Abbazia környékén és bizonyára Fiuménál s az egész magyar Tengermelléken is, két ivadéka van, ha csak a hernyó félig fejlett állapotban ki nem telel.

Tomala Nándor.

Anthocharis cardamines második generácziója. 1899. julius 22-én Breznóbányától körülbelül egy óra járásnyira " fekvő, igen védett völgyben lepkésztem. Nagy csodálkozásomra vettem észre, hogy a már jól ismert fajok között föl-föltünik egy eddig még nem látott vendég; nagy izgatottság között szerencsésen elfogtam és ekkor kitünt, hogy egy igen szép és sértetlen cardamines példány- nyal van dolgom. E napon sikerült még egy példányt fognom. E példányok kétségkívül a második generáczióhoz tartoznak, mert Breznóbánya éghajlata már nem annyira zord, hogy a lepke meg- szokott idejében, május-juniusban nem jelenhetne meg. Az iroda- lomban két adatot találtam erre vonatkozólag: Hormuzaki , Die Schmetterlinge "der Bukovina 1897." cz. művében szól egy aug. 11-én "fogott . példányról és ezt a II. generáczióhoz számítja; a második adat Caradja ,Gross.-Schmetterlinge von"Ru.nünien "1895. "

séta i

katlan

át ee a kaka za üz ál Jún A

Különfélélté. 189"

cz. munkájában található, a mely egy julius 21-én; fogott példány- ról számol be, azonban nem tekinti II. generácziónak, a mint azt a Transkaukázusban konstatálták. Teszák Károly:

A Haematopota pluvialis és a házi macska. A Haematopota pluvial s a baromnak roppant nagy ellensége, mert az "állatot igen erősen megcsípi; de amint esetek bizonyítják, a macskát sem ki- méli meg. Csodálkozhatik az ember, ha hébe-korba látja a macskát futni, rohanni, mintha valami kergetné. Nem lehet megállítani és a különben legszelidebb macska is ilyenkor roppant vaddá lesz. Szinte azt hinné az ember, hogy valami baja van, s idegrendszeré- ben valami változás állott be; pedig ete. egézséges, csak a Haematopota. bántja, szívja a vérét. Igaz, hogy a macska védekezik, elkergeti; de ha nem kergetheti el és az valamely szívásra allkal- mas helyet talált, futásban keres menedéket, D.2Be

A darázs mint hasznos állat. A darazsat kevés ember állhatja ki, de még kevesebb ember tud hasznos; voltáról, pedig mint ilyent akarjuk ezt a félre ismert ártatlanságot bemutatni. Dublin környé- kén ugyanis feltünt, hogy számos darázs" röpködött a tehenek körül s azzal foglalatoskodik, hogy a tehenek testéről elfogja a legveket. A héjja sebességével estek a legyeknek és lerágták szár: nyukat, olykor fejüket is: a potrohot pedig fészkükbe vitték. A megfigyelő a20 percz alatt két közel álló tehénről elfogott legyek számát 300—400 ra becsüli. Hasonlót figyelt meg egy touristá a badeni Fekete-erdőségben. Kis korcsmába tért be, melynek vendég- szobájában . csakúgy hemzsegett a sok légy, de mutatkozott kö- zöttük vagy 10—-12 darázs is. Ezeket a csapláros légyölőknek (Muckefresser) nevezte és csakugyan azoknak bizonyultak: valósá- gos " szenvedélylyel űzték a légy:vadászatot, deva vége csak az volr, hogy ,jut is, marad is."

Leucanitis stolida F. a budapesti faunában. A villamos ívlám- pákon való fogás, melyet nehány év óta következetes n. folytatok, különösen kedvezett nekem eddigelé. Tavaly ugyanis f.gtam a fö- lötte ritka Paida obtusa H.-S. nehány példányát (R. L. VIII. 130. 1); az idén pedig a L. stolida-nak egy példányát. Ezt a fajt egyéb- iránt az elmult nyáron a szászországi Meissen városában is fog- ták sészébből azo lehet következtetni, hogy" ez" az " állat, MELY különben Fiuménál északibb fekvésű helyen eddig elő nem fordult, kezd északfelé terjedni Nemkülönben jött az ívlámpára az HÉA orbiculosa is (egy példányban), még pedig 1901. szeptember 25-én, holott más években rendesen csak október 8—10-ke tájt szokott megjelenni. Gabrielli György.

A Valeria oleagina F. második ivadéka. Ez a Noctua tavaszi állat, mely kedvező időjárásban már márczius elején jelenik meg és található április végéig, hernyója pedig május elejétől junius közepéig, sőt junius 20-ig is. Az idei meleg esztendő, mely csak- nem minden lepkefajt a szokottnál hamarább érlelt meg, úgylátszik, kedvezett a szóban levő állatnak is, a mennyiben a korán elbábo- zódott hernyók után alighanem kivételesen második ivadék fejlődött.

190 Különfélék.

Következtetem ezt abból, hogy az idei junius elején a lepkének egy példányát fogtam villamos ívlámpán. Ebben a véleményemben megerősít A. Aigner Lajos barátom szóbeli közlése, hogy egyik évnek október 1-én Crataeguson talált egy teljesen kifejlődött Oleagina-hernyót, Uhl József pedig nehány év előtt őszkor lepkét is fogott. Dr. Sedlaczek istván.

A hazai rovarászok az 1901. év folyamán számos kiránduláson élénk gyűjtői tevékenységet fejtettek ki. Igy a budapestiek közűl nagyobb gyűjtői utakat tettek a következők: Dr. Horváth Géza bejárta Dalmáczia, Bosznia és Herczegovina több pontját és huzamosabban tartózkodott Noviban, gyűjtve a Hemipterákat, de lepkéket stb. is; Dr. Kertész Kálmán legyeket és szú- nyogokat gyűjtött Kolozsvár, Zimony, Titel, Szeged és a Balaton vidékén, a szernyei mocsárban, az ecsedi lápban, a velenczei tóban stb.; Kúthy Dezső Tusnád, , Mezőhegyes SsSzeged lés Vinkovcze környékén bogarakat és Orthopterákat gyűjtött; Csiki Ernő a Verestoronyban és az attól nyugatra emelkedő havasokon, Hunyad megye több pontján, Kis-Küküllő és Alsó-Fehér me- gyében, Maros-Torda megyében és a Hargitta havasain gyűj- tött bogarakat, lepkéket stb.; Bável János lepkéket: ühos garakat és Hemipterákat gyűjtött a Velebitben, Dalmácziában és... Zágráb. környékén; Dr. Daday Jenő Kisujszálláson gyűjtött. , lepkéket " ús; : Macs im arnin 5 Re Tem Szen Sogabat gyűjtött . Tátra-Széplakon , és: a . felkai 5 völgyben ss z ép Ügyet Viktor Pilis-Maróton fogta a Braconidákat; Dr. Uhryk Nán- dor Azsákon UT D tten E dre Mas megyében SeldÁs SHE reál akotzgetta István pedig , Nyiítra-, Bars- és, Irencsén "megyében egyűjtott lepkét; Mállász József , Hunyad- és Alsó-Fehér megyében; Ehmann Ferencz OÖszödön és a Balatonnak zalai partján gyűjtötte a bogarakat és lepkéket; AGA LOMe Sza jo SE KESZSTGR és Abauj-Torna rnegyében lepkéket és egyéb rovarokat gyűjtött. A vidékiek közül Bogsch János pozsonyi tanár a Csorba. tónál "és" Vajda Múünyadon" gyűjtöttélepkéket "ASP SB TeTSEkSta Ve sarajevoi muzeumi igazgató Boszniában és Dalmácziában, kivált a dinári havasokon kutatta a bogarakat; Dobiasch (Padewieth) zenggi rovarász pedig a Velebitben és Arbe szigetén különféle rovarokat,

A magyar birodalom Anopthalmus-féléiről értekezett Csiki Ernő a k. m. Természettudományi Társulat állattani szakosztályá- nak 1901. október 4-iki ülésében. A m. Nemzeti , Muzeum gaz- dag anyagát feldolgozva, megállapította szerző, hogy a magyar birodalomban összesen 28 faj és 6 fajváltozat fordul elő. Talált egy új fajt is, mely az erdílyi érczhegységből, a Detonatáról szár- mazik, és melyet Anopthalmus Mallászi-nak nevezett el, valamint az A. Bielzii-nak új fajváltozatát, melynek a var tirausylvanicus nevet adta.

A magyar orvosok és természetvizsgálók 31. vándorgyűlésüket 1901. aug. 21—25-ig Bártfán tartották. A felolvasások legnagyobb

Különfélék 191

része orvostudományi volt. Ilyen dr. Horváth G éz á-nak elő- adása , A malaria és a szúnyogok"-ról is, de a mellett fontos az entomologiára is: bővebb kivonatát egyik közelebbi füzetünk hozza. Csiki Ernő , Bártfa bogárfaunáját" ismertette s e faunának általános jellemzése után az eddig . talált 939 bogárfaj rendszeres

jegyzékét állította össze.

Az új lepke-etiketták. Említettük, hogy Neuburger Vil mos, berlini rovarkereskedő, a Staudinger-Rebel-féle katalogus sze- rínt összeállítja a gyűjtemény rendezéséhez szükséges lepke-neveket retikettákat). Ez a jegyzék megjelent, de csak a Macrolepidopte- (ákra szorítkozik, s ezek közül is csak az Európaban és a szom- szédos területekben előforduló összes fajokat sorolja fel, a távolabb fekvő területeknek azonban csak azon fajait, melyek a gyűjtőre nézve fontosabbak. A jegyzék, mely úgyis mintegy 5600 nevet ölel fel, egyoldalúlag van nyomatva és a gyűjtemény jegyzékeül is Yyasználható ; ára 2 márka,

Pável János emlékezete. A k. m. Természettudományi Tár- sulat állattani szakosztályának októberi ülésén dr. Horváth Géza emlékbeszédet tartott Pável János fölött, a kit mint alapos entomologust, szerencsés gyűjtőt, ügyes praeparatort és lelkiismeretes tisztviselőt a legnagyobb elismeréssel méltatott. Az emelkedett hangú és meleg érzéstől átlengett emlékbeszéd nehány érdekes vonással egészíti ki azt az életrajzot, mely lapuukban (VIII. 133. I.) megjelent. Így midőn 1899-ben: a Nemeophila Melelkana hernyóit gyűjtötte. és a tápnövényt a főváros környékén nem birta beszerezni, útra kelt és a féltett hernyókat is magával vitte ; Ocsáig vasuton ment, onnan pedig kitencz kilométert gyalog vitte ki a heryszínére, hol rögtön friss táplálékot nyújtott nekik: nagy volt az öröme, hogy a hernyóknak nem ártott meg sem az utazás, sem a koplalás.

Személyj hírek. A Magyar Nemzeti Muzeum állattári osztályá- nak igazgatójává Ő felsége dr. Horváth Géza igazgató-őrt nevezte ki; a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister pedig Mocsáry Sándor és dr. Madarász Gyula őröket igaz- gató-őrökké, dr, Kertész Kálmán és Csiki Ernő assis- tenseket pedig segéd-őrökké nevezte ki. Anker Rudolf lepkészeink Nestora 1901. okt. 23-án elhunyt. Eletrajzát köze- lebb hozzuk.

Helyreigazítás. Lapunk mult havi számának 160. lapján alul- ról számítva a 17. sorban , var. Csikii Mallász" után beszúrandó : , V. Szamosujvár ;. var. Prunneri Mallász." A 1783. oldalon pedig felülről a 23. sorban ,kétezerötszáz darab állatot" helyett olvasd : , kétezerötszáz faj, mintegy 183000 példányban."

Írodalonn.

Dr. Cserey Adolf, Rovargy újtó Vágyis A VENONS m égis me rés e és. b.egy újités ére ss z OI ea IO tnkóó tató. (Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár. 76. sz. Pozsony és Budapest, 1901. 58 I. 28 ábrával Ára 60 fillér).

A Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár állattani tárgyú füzetei közül megjelent az első Dr. Cserey Adolf tanár tollából , Rovargyűjtő" czímmel, melynek tartalma a következő : Bevezető ; a rovarok terminologiája; a rovarok átalakulása; a rovargyűjtés- ről; a gyűjtemény felállítása; a gyűjtemény fentartása; a rovarok felosztása és a rendek jellemzése; a rovarok meghatározása és tábla a rendek felkeresésére. A bevezetőben szó van a gyűrűs állatok (Annulata) felosztásáról azt ízeltlábúak (Arthropoda) és férgek (Vermes) csoportjára, majd egy táblázatban bemutatja az íÍzelt- lábúak felosztását a rovarok, rákok, pókok és százlábúak osztá- lyára. A rovarok termindlogiája fejezetében leírja a szerző a rova- rok testének egyes részeit. Kár, hogy mindenféle oda nem való, némelykor mesével fűszerezi az egyes testrészek felsorolását, kifo- gásolhatók még a nagyon primitiv rajzokat, melyeknek magyarázata hiányos, vagy a rajz betűi a magyarázattal meg nem egyezők, továbbá az egyes tesirészeknek vagy állatoknak sokszor igen furcsa magyar elnevezései (pl. szálidomú, törött és czövekpeczér csáp, szőreg, keringőcz, merszíp, gubanczok stb.). Szerző úrtól kell KÉTJEZZEM INOG YE NK TEV Természettudományi Társulat miért küldött ki bizottságot a műszavak összeállítására és minek adta ki 1894-ben a , Rovartani műszótárt, " mikor úgylátszik még szak- írók sem vesznek erről tudomást. A tovar-peték (16 1.) miért ,lobor-, henger-, körte-, buzogány-, dinnye-, lencse- stb. félék", ezek csak nem növény-családok? A kukacz és nyűv szavakat sem használják már. A tökéletes és tökéletlen átalakulás magyarázata nagyon fogyatékos. Szerző úgylátszik, nincs mindig tisztában az álcza és báb jelentésével sem, mert akkor ilyen mondatok csak nem kerültek volna a munkájába (1. Il.): ,Ki ne tudná, hogy a méhpetéből nyűv lesz, ebből álcza és csak ebből fejlődik az igazi méh". A , Tovargyűjtésről" fejezetben részletes útmutatást találunk a szükséges rovargyűjtő eszközökről, a kirándulásokról, praepará- lásról és a hernyók tenyésztéséről. Ezen fejezethez, eltekintve attól,

j 3

öl sákketáskkzi ÉJ

Irodalom. 193

hogy nagyon ósdi felfogású keretben mozog, kevés megjegyezni való van, legfeljebb az, hogy a lépkecsapó ollónál miért beszél szerző rámá-ról, talán nem a keret? avagy következetesen pálinkás üüvegekről. Miért volna az természetellenes állás, ha a kétszárnyúak (Diptera) szárnya felfelé áll, és hogy azokat ilyenkor feszítődeszkára kell helyezni? A , kopál firnász"-ra se talált szerző úr jobb kifejezést? Igen érdekes fejtegetés ,A gyűjtemény felál- lítása" fejezetébén Pl. a következő: , Az ilyen skatulyának az alja hársfából áll, vagy parafával turfával vagy papirmaché- ból készült különös táblákkal van kibélelve. De ha fogónk van, a kibélelés szükségtelen, mert a táblák likacsosak s így a pusztító